A fiam harmadik osztályos és most kezdtek szólásokkal és közmondásokkal foglalkozni az iskolában. Kaptak is házi feladatot ezzel kapcsolatban, le kellett rajzolniuk néhány közmondást. Én éppen az interneten kerestem ajándékot édesanyám közelgő születésnapjára, így csak fél szemmel figyeltem a leckét író fiamat. Kicsit tanácstalan voltam, mit is vegyek anyukámnak, hiszen elég régóta ismerjük már egymást és nem akartam valami sablonos dologgal „meglepni”, igazán hasznos ajándékot akartam venni neki.
Egyszer csak felnézett a fiam a leckéből és megkérdezte, hogy mégis hogyan rajzolja le az ajándék lónak ne nézd a fogát közmondást. Mint a villámcsapás, úgy hasított belém a tökéletes születésnapi ajándék. Anyukám visszajár a fogorvosához már egy ideje, mindig vagy tömést kell cserélni neki, vagy fogpótlási gondjai vannak. Elég szép összeget ott hagyott már a fogorvosnál, így a legújabb esedékes kiadásra nehezen szánja rá magát. Ezúttal cirkon korona kerülne a szájába, de nehezen tudná kigazdálkodni az árát és sajnálja is rá a pénzt. Nem egy szokványos születésnapi ajándék, de szerencsére vagyunk olyan viszonyban anyukámmal, hogy ne értse félre az ajándékomat. Én pedig örömmel segítek neki, ha egyszer megtehetem. A fiam kérdő tekintetére elmagyaráztam, mi jutott eszembe, majd a kreativitására bíztam, hogy rajzol ajándék lovat foggal.
Annyira ötletes lett a rajza, hogy a kedvemért csinált egy ugyan olyan üdvözlőkártyát édesanyámnak, így ő a „cirkon korona utalványát” egy masnival átkötött, mosolygó ló rajzával együtt kapta meg. Volt is hatalmas nevetés, sikere volt a rajznak. Na és persze az utalványnak is.