Az ajándék alatt a legtöbben egy meglepetést rejtő gyönyörűen becsomagolt színes szalagokkal körbeölelt csomagara asszociálunk. Gyerekkorunk valószínű egyik igen kedvelt, ha nem kedvenc időszakai közé tartozhatott a karácsony, a szülinap, vagy a névnap, amikor számítottunk rá, hogy várva-várt kívánságaink valóra válnak, és kedvenc játékunk lassan a kezünkben lesz.
Felnőttként rá kell jönnünk, hogy az ajándék nem csak kézzel fogható, színes és vidám tárgyakat jelenthet, hanem nem fizikális dolgokat is, mint például az idő vagy a boldogság, amit gyerekként természetesnek veszünk, vagy nem is gondolunk még rá. Nem hiába, igen elterjedtek napjainkban azok az ajándékok, amik gyakorlatilag egy-egy programot vagy élményt jelentenek. Számos helyen van lehetőség akár egyéni, de jellemzően páros belépőjegyek vagy ajándékutalványok vásárlására, ami ajándékozottunk számára nem csak élményt nyújt, de kedvenc tevékenységével vagy egy számára kedves emberrel eltöltött tartalmas időt is. Van lehetőség olyan utalvány vásárlására is, amely akár 100 élményt kínál, és tulajdonosa ki tudja választani a számára legvonzóbb ötletet.
Érdemes saját életünkben is megtalálni, miért lehetünk hálásak, mi tekinthető ajándéknak. A tartalmas idő mellett akár saját tulajdonságainkra vagy képességeinkre is tekinthetünk ajándékként. Számomra például a pályaválasztásomkor és a munkakeresésemkor kiemelt előny és ajándék volt a korábbi tapasztalatom és azok a készségeim, amiket még a diákmunkáim során sikerült elsajátítanom.
A diákmunka során megszerzett tapasztalatok alatt nem csak kifejezetten a gyakorlati munkatapasztalatra gondolok, hanem más, úgynevezett interperszonális és szociális készségekre is.
A szociális képességek napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a munkáltatói szemszögből, ugyanis ezek segítenek a kommunikációban, a prezentálásban, a problémamegoldásban, és még számos más területen. Nem véletlen, hogy sok munkahelyen egyre jellemzőbb, hogy az interjúk előtt egy-egy szociális készségeket felmérő tesztet küldenek ki a leendő munkavállalónak, hogy kiértékeljék készségeiket, vagy akár személyiség és IQ tesztekkel egybekötött feladatok is lehetnek. Szerencsére ezek a szociális készségek tanulhatók, és a tanulás lehetősége ugyanúgy adott egy diákmunka vállalásakor is, mint egy állandó jellegű munkaviszonnyal. A legtöbb nem tudatosan alakul ki, azonban ha valamelyik területen nem érezzük magunkat magabiztosnak, kellő tudatossággal direkt módon is kialakítható.
A diákmunka során lehetőség van megtanulni hogyan illeszkedjünk be a csapatba, és hogyan alakítsuk ki a munkaviszonyt, amelyre a TopiWork Iskolaszövetkezet oldalán számtalan kiváló lehetőséget találunk. Meg kell találni az arany középutat a személyesebb és a nagyon távolságtartó kapcsolat között, így kialakítható egy ideális viszony. Fejleszthető a kommunikációnk, amihez a hallgatás is hozzátartozik, vagyis annak a képessége, hogy teljes figyelmet szenteljünk csapattársunk vagy felettesünk mondanivalójának. Mindemellett a diákmunka segít megtanulni alkalmazkodni és együttműködni, ugyanis valamennyi feladat csapatmunkában zajlik. Sajnos erre az iskola nem készít fel kellő mértékben. Habár egyre jellemzőbbek a csapatmunkában való prezentációk vagy egyéb feladatok, alapvetően az iskolában az önálló munkavégzésre sarkallnak, például a dolgozatok, a házi feladatok, vagy a beadandók szigorúan önállóan megoldandók, és sajnos ezek teszik ki iskolai kötelezettségeink túlnyomó részét. Ezzel ellentétben egy munkahelyen gyakori a meeting, a megbeszélés, a közös ötletelés, úgynevezett brainstorming, amibe szintén érdekes és rendkívül hasznos lehet betekintést nyerni egy diákmunka keretében. Jellemzően a közös brainstorming alkalmával a tudásmegosztás és tudáscsere van a fókuszban, a csapattársak igyekszenek megtalálni a legjobb gyakorlatot a hatékonyság növelése érdekében. Az ilyen megbeszélések alkalmával igen értékes tudást szedhetünk fel magunkra tapasztaltabb kollégáinktól. Természetesen nem fogják mindig a kezünket a munkánk során, így fel kell készülni némi önállóságra is, és tudni kell meghozni döntéseket és vállalni őket. Ez felelősséget jelent, ugyanis döntésünknek vállalni kell a következményeit, akár előnyös, akár hátrányos kimenetelűek. Munkáltatói szemszögből sokkal nagyobb probléma az, ha valamit megpróbálunk elhallgatni, mint hogyha azonosítjuk a problémát, és esetleges megoldási lehetőségekkel állunk a felettesünk elé. Szokták mondani, csak az nem hibázik, aki nem dolgozik. Ezzel a kommunikációs készségeink mellett fejlődik a probléma megoldási képességünk is. A legtöbb dolog a megfelelő kommunikáción és előadásmódon múlik.
A hatékonyságunk és az eredményorientáltság érdekében kifejezetten fontos a megfelelő tervezés és a szervezőképesség kialakítása, amire a TopiWork Iskolaszövetkezet által kínált diákmunka lehetőségek szintén tökéletes platformot biztosítanak. Ez jelenthet mind időbeli, mind pénzügyi hatékonyságot. Egy megfelelő fontossági sorrendben felállított terv nagyban hozzá tud járulni a sikerességhez. Így mindig pontosak és precízek tudunk maradni és rengetek stressztől és szorongástól kímélhetjük meg mind magunkat, mind felettesünket vagy csapatunkat. Érdemes például napi, heti, vagy havi teendőinkről egy-egy listát vezetni, amiben kiemelt helyet kapnak elsődleges teendőink, viszont vannak plusz ötletek is, amikre sort tudunk keríteni, ha esetleg többlet kapacitásunk szabadul fel. A teendők mellett feltüntethetjük a tervezett időt is, hogy szerintünk hány órát fogunk azzal az adott feladattal tölteni, így tudjuk jelezni, ha kapacitásunk van, megismerve ezzel más területeket. Egy felettes feladatát nagyban megkönnyíti, ha a beosztottja képes megtervezni saját napját és képes javaslatokat tenni saját munkakörét illetően. Egy friss szem mindig többet lát, így a hatékonyságnöveléssel és fejlesztésekkel kapcsolatos ötleteink biztosan értékelendők lesznek, és azt a benyomást keltik, hogy számunkra fontos, amivel foglalkozunk.
Továbbá, a diákmunka során lehetőségünk van a kritikai gondolkodásmód kialakítására, ami nem csak a munkánk során, de a magánéletünkben is nagyon hasznos lehet. Sajnos a csapatmunkához hasonlóan erre sem készítenek fel kellő mértékben az iskolában. A kritikai gondolkodás nem más, mint egy józan gondolkodás, és a dolgoknak való utánanézés, tájékozódás. Nem szabad mindent készpénznek venni, amit hallunk, látunk, olvasunk. Megbízható forrásokból kell tájékozódni, és lehetőleg több forrásnak is igazolnia kell ugyanazt a tényt vagy információt, hogy bízhassunk hitelességében. A munkahelyen kifejezetten értékelik, ha munkád során szeretnéd megérteni a teljes folyamatot és az ok-okozati összefüggéseket. Mindemellett érdemes kérdezni és érdeklődően tekinteni a feladatokra, ugyanis a kérdések azt a benyomást keltik, hogy jól szeretnéd csinálni a munkádat, és persze jobban is tudod csinálni, ha megérted a háttérben zajló miérteket.
Végül, de nem utolsó sorban, a diákmunka során rendszeres visszajelzésre kell számítani, amit ha megfelelően tudunk kezelni akkor előnyünkre válhat. A feedback adás kultúrája egyre népszerűbb, hiszen így tudunk tanulni és fejlődni. Kezdetben nehéznek tűnhet nem kritikaként kezelni, ez is egy készség, amit ki kell alakítanunk. A visszajelzéseket meg kell tanulni lehetőségként látni, kidolgozni magunknak a megoldási javaslatokat, és fejlődéssé alakítani, amik később mérhető eredményekben fognak megmutatkozni. Hiszen a fejlődésünk elsősorban nem a munkáltatónak az érdeke, hanem a sajátunké.
Amint látható a szociális készségek ugyanolyan fontosak, mint a gyakorlati tapasztalatok, ha nem fontosabbak, így mindenképpen érdemes már a tanulmányok alatt lehetőséget adni magunknak a fejlődésre egy diákmunka keretében és jelentkezni a TopiWork Iskolaszövetkezet által kínált állásajánlatok egyikére, ugyanis a későbbi állandó jellegű munkakereséskor ajándék lesz minden egyes képességünk.